Még valami!

Valamit kifelejtettem! A neten találtam, nekem nagyon tetszik!

Kérlek mentsétek meg!!!

Straubing

Nem is tudom hol kezdjem! Annyi minden történt decemberben is. Talán kezdem az elején:

Decemberben elpusztult a kis sirályka, kirepült és agyonverték a törpefürjek. Sajnálom nagyon, de sajnos mindketten dolgoztunk így ne tudtunk figyelni rá.

A törpefürjek is szépen tojtak, ezért kitaláltuk Petivel hogy kikeltetünk kettőt a sirálykákkal. Szépen ültek is rajta, de kelés előtt befulladt mindkét kis fürjecske.

Az amandinák is elkezdtek tojni, vagyis a fehér tojó. Tojt három tojást, kotlottak két napig aztán otthagyták. Egyet sikerült megmenteni, most a sirálykák alatt van, nemsokára kel. Most újra tojik az amandina, már 5 tojás van alatta, de kicserélem műtojásra. Ha rendesen kotlanak majd visszakapják. Még jó hogy ilyen sok sirálykánk van.

Közben elkezdett tojni az egyik pár zebra. A tojó nagyon ügyesen bele pottyantotta tojását az önitató csőrébe. Mindebből 14 db-ot, plusz még 4-et, amit sikerült megmenteni.  El is neveztük a kis tojót gazdasági zebrapintynek. Most négy fiatalt nevelnek, le a kalappal előttük. Tegnap repült ki az első, ma már kettőt láttam kint. Az első kirepülő (sötét színű, az egyetlen amely nem búbos mint a papa) már az ülőrudat próbálgatta bizonytalanul. Nagyon gyorsan tanul!

A másik pár zebra is költ, öt tojás van alattuk. Kíváncsi vagyok milyenek lesznek.

A japán fürjekkel volt nagyobb gondunk. Egyik éjszaka beindult a kakas és egy tyúkot agyonvert, egynek lehúzta a fejéről a bőrt (éppen csak túlélte, most is kilátszik a koponyája) a harmadik járt a legjobban, őt csak megsebezte, már teljesen felépült.

Bóbitáék! Bóbita lány! Így volt két lány papagájunk. Én kitaláltam menjen a fehér. Lecseréljük egy hímre. De Peti! -Ami egyszer itt van az nem megy már sehova! Így vettünk két hímet, egy zöldet fekete pikkellyel és egy kéket fekete pikkellyel. Úgy tűnik Bóbitának a zöld tetszik, lassan párba is állnak.

Odakint: Elpusztult az észak- kaukázusi (amiről megtudtam hogy szibériai keringő) tojó. Sajnálom nagyon, de mióta az ősszel megverte a hím nem volt jó állapotban. Bogyó köszöni jól van, már nagylány! Annyira hogy következő ivarzásnál visszük fiúhoz. Lesznek kis kecskéink! (remélem) Az ausztralorps-ok egyre keresettebbek, már van lefoglalva 80 db tojás és 5 db tyúk 2 db kakassal.

Pár szót szilveszterről. Még mások kint az utcán nézték a tűzijátékot, mi bent az ólban nyugtattuk “gyerekünket” Bogyót. Nagyon meg volt rémülve minden lővésnél összerezzent és remegett is nagyon. De szerencsére ez is eltelt!

Straubing: Elmentünk, azzal a nem titkolt szándékkal hogy törpekacsát vegyünk, fehéret! Az elsők között mentünk be a csarnokokba, Peti végig azt mondogatta: -Kacsa! Kacsa! Kacsa! Nagyon reménykedett! Látunk is két helyen, az egyiken rémesen csúnyácskák voltak a másikon kritikán aluliak. Az utolsó csarnok felé Petin erőt vet a csüggedés: -Nem lesz kacsánk! Színeset láttunk pár helyen szebbeket is, de fehéret… Eldöntöttük vissza megyünk a csúnyácska kacsákhoz, ha más nem elvisszük azokat. Mire visszaértünk, már nem a csúnya kacsák hanem egy nagyszerű kis tojó és egy iszonyilag elfogadható kis hím volt a ketrecben. (Mondták már hogy a németek először a rosszabb minőségű állatokon akarnak túladni, utána következnek a jobbak.)  Rögtön lecsaptunk rájuk! A tojót biztos volt hogy visszük, de a hím… hát! Nézegettem, nézegettem, sehogy sem tetszett. Ezt látta az eladó is, így gyorsan előkerült a dobozból egy sokkal szebb hím. Így lett egy pár fehér törpekacsánk! De Hápi még mindig egyedül van! Az eladónak nem volt több tojója. Eldöntöttük hát színes kis lányt eszünk mellé. Találtunk is egy szépet, sikerült is megegyezni az eladóval. így 3 törpekacsával gazdagabbak lettünk.

Most pedig pár kép:

Straubing:

Az új kacsák

Bogyó is kíváncsi rájuk

Hápi még egyedül:

És még pár kép az itthoniakról:

Az első kirepült kis zebra

Utóirat: ezt a bejegyzést 5 napig készítettem! Mégse érek rá jobban De azért igyekszem!

Gyors bejegyzés

Végre elteltek az ünnepek! Remélem nekem is több időm lesz. Most csak egy gyors kis bejegyzésre futja, mert mindjárt indulunk Straubing- ba. Ha onnan megérkezünk írok az ott tapasztalt élményekről, Bogyóról, Wales-ről, Hápiról (aki remélem egy menyasszonnyal gazdagabb lesz holnapra), Bóbitáékról akik már négyen vannak és a szaporodó exotákról. És minden jószágról aki túlélte ezt a foglalkozásmentes időszakot!

Nyitra

Hétköznapokon, a munkahelyemen annyi mindenre gondolok amit le szeretnék ide írni. Aztán hazaérek fáradtan, kevésbé lelkesen, és mire leülök a gép elé ár azt is elfelejtem amiről írni szerettem volna. Egyébként már kb. 5 napja be sem kapcsoltam a laptopot. Így van ha dolgozik az ember!

Szóval Nyitra! Nagy vágyakozással indultunk el. Hittem, ez egy nagy és szép kiállítás lesz! Lehetek őszinte? CSALÓDÁS!!! Sok állat volt kétségtelenül, de nagyon sok vacak. Én hiszem, sőt felelősségem teljes tudatában állítom, sok hazai tenyésztőnél szebb madarakat láttam, mint amik itt ki voltak állítva. Persze azért voltak szépek is (nem sok) volt olyan madár, aminek lecövekeltünk a ketrece előtt és legalább fél óráig egy jószágot (törpekacsa) bámultunk. Kerestünk törpe rex nyulat dalmát színben, alig volt. Amik pedig voltak azoknak hosszú volt a fülük és rossz a mintázatuk. Egyszerűen meg voltam döbbenve! Fehér törpekacsa pontosan 6 azaz hat darab volt!!! És még nem is beszéltem az exotákról! Gondoltam én – kis naivan – majd megmutatom Petinek a pillangópintyet, hogy is néz ki élőben. (Ők a következő beszerezni való madarak). Hát a kalitkamadarak kiállítása szinte röhejes volt, pár kanári (nem sok, hazánkban ennél többet állítanak ki), pár hullámos (a hozzáfűznivalóm ugyanaz), pár nagy papagáj (fajgazdagság közelit a nullához), sirályka + zebrapinty, és pár vadmadár színmutációja. Ennyi!!! Hol vannak a gyönyörű, csodálatos, színpompás exoták???  A galambokról pár szót: Szinte még azt mondanám azok voltak a legnormálisabbak, szépségre, egyedszámra tekintve, de a fajtagazdagság itt is elhanyagolható volt. Ami viszont tetszett, volt egy külön szekció csak magyar fajtáknak fenntartva.  És a baromfiak: minőségre nem a legszebbek, de ezt nagyban a ketrecnek is tulajdonítanám. De ami meglepett, már vasárnap reggel is vették ki az eladott tyúkokat a ketrecből. Ezért rengeteg ketrec már üresen állt mire odaértünk. Kicsit piac szerű volt az egész. Volt pár dolog ami tetszett is, pl. a főnix kakasok kiállítva az ülőrúdjukkal. Elképzeltem valyon hogy szállítják őket? Nekem fogalmam sincs. Bementük az egyik csarnokba, ahol egy hölgy lelkesen festegetett cserépre galambképeket. Nagyon tetszett, kérdezgettük angolul, és magyarul megbeszéltük a Petivel mit kéne tenni, erre a hölgy szintén magyarul: küldjünk képet, ő lefesti. Mint kiderült pécsi a hölgy, és csodálatos képeket fest cserépre, tányérra. Végül is a napunk nem volt olyan rossz, csak a csalódás azért benne volt.

Most pedig pár kép a kiállításról:

És még két kép a kis sirálykáról:

Most őszintén: Nem úgy néz ki mint egy kis veréb?

Tojások

Az időm egyre kevesebb. A kinti állatokra alig van időm, szinte nem is látom őket. A tyúkocska továbbra is tojik szorgosan. Kázmér sajnos elpusztult. Nem tollasodott ki időben és megfázott, nem tudtam mit tenni érte. Bogyó hatalmas bundát növesztett, és nagyon meghízott. Megígértük neki ha nem lesz jó a bundiából kabátot, a húsából pörköltet, a fejéből trófeát csinálunk. Persze ez csak vicc, senki sem bántaná! Nem tudom a múltkor írtam-e már (olyan sokszor gondolok arra mit is írhatnék) de Wales lelkesen üdvözli mostanában Petit. Ettől a drágám olyan boldog, mondván őt megismeri!!! A hétvégén kitakarítottuk az egész baromfiudvart és leszórtuk az egészet sóderrel, majd leraktuk padlószőnyeggel. Viccesnek tűnik, de jól beválik, a vizet átengedi és könnyen takarítható. Jó lesz az nekik.

És most a bentiekről! Megkapták az öt napi vitaminkiegészítésüket. Mind akik megbolondultak mindenki letojt. Kezdve a zebrapintyekkel, akik az önitatóba tojnak. Folytatva a törpefürjekkel, majd a japánfürjek, végül a papagájok. A papagájok! Félek Bóbita mégis tojó és ő tojik. A törpefürjek közül ki kellett venni az ezüstöt a többiek úgy kikezdték a hátát. Most állandóan kiabálnak egymásnak éjjel, nappal. A kis sirályka nagyon nő, már szépen tollasodik. Bár olyan színe van mint egy verébnek, szerintem valami “félrenézés” van a dologban, két világos színű sirálykának hogy lehet sötét fiókája?

A teknőcök szépek. A 48 kezdi nagyságban utolérni az 58- ast. A terrárium már teljesen kész.

A hétvégén megyünk Nyitrára az Európa Kiállításra, sok fényképet készítek és írok mihelyt tudok.

Húzós napok

Mostanában a munka tölti ki minden időmet. Az állatokat szinte nem is látom, korán megyek, későn jövök. Szóval azért nem írok, mert nincs sok megfigyelésem. Pár dolog összefoglalva: Bogyó fázik, agresszív és hisztis. Szegényke nagyon el van hanyagolva. A baromfiudvar egy merő sár, az ausztralorpsok tiszta koszok. Hápi és Wales élvezik ezt az esős időt, Kázmér elhagyta a gyűrűjét.

Most kicsit a benti madarakról is. Jelentem a kis sirályka még él! Nagy dolog! Pár napig nem etették a szülők, de szerencsére “ráéreztek a dologra”. Bár kicsit el van maradva de már fejlődik. Szombaton elvoltunk a Vajdahunyad várban tartott díszmadár kiállításon. A kiállítás pocsék volt! Szó szerint!!! Standard hullámos, színkanári ezek vitték a tömeget, amik még ezeken kívül voltak azokra is elfelejtették ráírni mik is ők. Kíváncsi vagy? Szar ügy! Egy sirálykás kalitkára rá volt írva: legszebb zebrapinty kollekció. Itt hagytam ott a kiállítást Ezzel szemben a börze rész…! Az iszonyú  komplett és értelmes volt!  Vitaminok, kiegészítők, tetűirtók és a madarak. Fajgazdagságban (főleg exóta) nagyobb volt a kiállításnál. Volt ott egy olasz(?) cég akik nagyon jó minőségű kiegészítőket adott jó áron. Persze bevásároltunk. Ezen kívül vettünk még egy csomó vitamint is. Volt e vitamin kiegészítő is. Panaszkodtam is Petinek, hogy ez miért nem volt akkor amikor a pávagalamboknak vadásztam ezt a vitamint. Most van, már használjuk is. És még egy rossz dolgot is megtudtunk, Valószínű Bóbita túlságosan betenyésztett, ezért nem színesedett még ki a csőre töve, és ne várjunk tőle utódokat. Ez szomorú, de Bóbita az egyik kedvenc, első közös állatunk.

Mára ennyi, megyek aludni, holnap munka.

2009.11.03.

Néhány gyors hír itthonról!

Megérkezett állományunk legújabb tagja! Kikelt az első exotánk. Igaz “csak” egy kis sirályka, de büszkék vagyunk rá! 4 tojásból egy madár, szép teljesítmény. Valahol el kell kezdeni!

Párba állt a másik amandina pár is! Alakul a molekula!

Bogyó hisztis, fázik és minden reggel kiver egy kisebb balhét! Ma pl. 3 kőrózsát rángatott ki. Nem azért mert megeszi, csak figyelem felkeltésből. Ja és ha valaki nyitja az ajtót ezerrel vágtázik be a házba! Nem szemtelen egy cseppet sem. Alig lehet a távozásra rábeszélni. Tegnap lesántított egy kiállítási jércét, nem vagyok boldog.

A fürjkakas egyre jobban belejön a szerepébe! Már minden reggel “kukorékolásra” kelünk. Flo megnyugtatására, csak az óracsörgés után kezd rá, nem hajnalban (szerencsére). A törpefürj kakas pedig válaszolgat rá. Eddig csak madárdalra ébredtünk, de most tiszta dzsungel!

Kb. ennyit mára. Még egy kép a kicsiről:

Elbújik a papa alá, de azért látszik.

Ez kész!!!

Mióta dolgozom semmire sincs időm! Főleg az állatokra!!! Semmit sem találok meg, ma pl. egy levelet már 2 órája keresek. És még mindig nincs meg!!!

Szóval jószágok szenvedik hiányomat! Bogyó egész nap sírdogál, mást is csak kutyafuttában látok. Most jó, csak szerdán megyek melózni, de vasárnap is (így nem tudok kimenni a börzére) Legalább nem veszünk megint új állatkát Peti megveszi a szükséges felszerelést.

Most kicsit az állatokról: Bogyót tegnap megsétáltattuk, ráfért. Kiszedte az egy hete összerakott kőkertünkből a kőrózsát! Nagyon mérges voltam érte! Mostanában nagyon sokat eszik, készül a télre. A tojó kaukázusi keringőmnek a fejét teljesen véresre verte a párja, ne tudom miért. El kellett zárnom a tojót, azt hitte nem éli túl, de már jobban van szerencsére. A tyúkokkal minden ok! Kicsit fázik a lábuk, nem szokták a hideget! Még mindig vannak irántuk érdeklődők, pedig már nagyon kevés az eladó madár. Kázmért legyűrűztem! Még mindig kicsi a lába, de már megáll rajta a gyűrű. Wales még mindig aranyos, tegnap megengedte Petinek hogy megsimogassa, a kedvesem nagyon örült neki. Most kicsit a benti állatkákról. A tekik egy hónap alatt 1-2 mm-t nőttek. Nagyon elsietik! A kis sirályka nemsokára kikel, sajnos csak egy tojás fias. A költőszekrényben a sirálykák legfölül, már megtalálták az odút. Haladunk! A gazdasági fürjeket lehet hogy nem volt jó ötlet behozni, szemetelnek és amikor felkapcsol a teknősök villanya, a kakas ezerrel elkezd kiabálni (kukorékolni) Remélte idebent hamarabb elkezdenek tojni, pedig már tojótápot is kapnak!

Kicsit más téma. Ki vagyok akadva! Ha valaki állatot tart úgy gondolom tudja, hol a helye a jószágnak. Mármint, ha van egy kutya, aki rendetlen szófogadatlanan, mindent összepisil és egyéb termékeit is otthagyja, magától kinyitja az ajtót (így fűtik a kertet), mindent összeszőröz kérdem én: nem lehetek kiakadva? Nem kéne az ilyen kutyát a kertben tartani? Ja és a gazdája nem takarít utána, azt másra bízza. Szóval úgy érzem jogos a felháborodásom!

És nagyon hideg van már odakint! Fázom! Lassan befagynak már a vizek is.

Kész!!!

Végre kész a költőszekrény! Hihetetlenül boldog vagyok. Már a madarak is beköltöztek, a fürjek is beköltöztek kintről, itt jó az idő, gyorsabban elkezdenek tojni. Pár kép a költőszekrényről:

És pénteken kiállításra vittük a jércéket. Ez volt az első megmérettetésük, jól szerepeltek! 2 db 93 pontos lett, 2 db 92 pontos, 1 pedig 91 pontos. De a mi a legjobb az egészben a pontokat a feketéktől szinte csak a fiatalságuk miatt vonták le. Szerintem ha kierősödnek nagyon jók lesznek. A kékekkel már más a helyzet! Nekik a színük nem jók. Nem tudok velük mit kezdeni. Egyébként jól viselkedtek, nagyon jól!

Pár kép a kiállításról is: bírálok megbeszélése

Australorpsok a ketreben:

A kiállítás:

Összességében jól sikerült!

Ja, hétfőtől dolgozom, így kevesebbet fogok írni. Bocsi!

Lassan készül

Vasárnap levágtunk 5 kakast. Szépek voltak, bár nagyon zsírosak! Kevesebb napraforgót kéne nekik adni!

Egy kis szépség: elkezdtek a sirálykák tojni. Most így néz ki a fészek:

És a Költőszekrény is alakul:

A kezdetek:

És alakulunk:

Most itt tartunk, de megyek és csináljuk tovább! Folyt. köv.