Régen nem írtam már, az esküvői előkészületek minden időmet lekötik. Pedig sok minden történt!
Szóval keltek kiskacsák az új gépben, 50 egynéhány tojásból, kettő, azaz 2 db kiskacsa lett. Ebből az egyik köldökös, el is pusztult másnapra, a másik is kelés gyenge, az arca bal oldala kissé be van horpadva és vak is azon az oldalon. Persze Ő megmaradt nekünk, pedig elvittük a szüleimhez vidékre, hogy ott odarakjuk a többi kiskacsa közé, de miután annyira ragaszkodott a Peti hangjához, hogy egy kétszintes házban megtalálta a páromat, ezért úgy döntöttünk hazahozzuk. Azóta itthon van, Zsemle lett a neve. Hogy miért, ezt Petitől kellene megkérdezni, miután a kacsa fekete-tarka.
Ha már a nevekről van szó! Még nem érkezett javaslat a kis kecske nevére, pedig bíztam benne hogy kapok valami jó ötletet. Szeretném újra megkérni olvasóimat, hogy nyugodtan írják le elképzeléseiket, nálunk sosem tudni melyik lesz a nyerő!
Pénteken megszülettek a kis nyuszik! Négyen vannak, nagyszerű egészségnek örvendenek, három belőlük ezüst, mint a mamai, egy pedig teknőc tarka, mint a papai. Ha kicsit nagyobbak lesznek és kibújnak az odúból lefényképezem őket.
Eladtam nótafát, az amandinát! Próbálom kicsit csökkenteni a létszámot itthon, már túl sok a jószág. Még szeretném eladni a sirálykapintyeket, a zebrapintyek egy részét és a világos hullámos papagáj párt. Remélem mielőbb sikerül, mert lassan el kell választani a kis amandinákat, és kell nekik a hely.
Egy kicsit a keltetőről: sorba mennek benne tönkre a tojások, most dobtam ki belőle 7 db törpekacsa tojást, Petinek megszakad a szíve. 84 db australorps tojásból 12 db kelt ki. Szinte szétvet a düh! 15 db libatojásból még 7 db van benne, de a jövőhéten kel kelniük. Kíváncsi vagyok mi lesz belőlük. Most a hőmérséklet jó, be lett állítva, de most a páratartalommal van gond.
Van nálunk egy nimfapapagáj, ami nem a mienk csak “megőrzésre” van itt. Minden reggel arra kelek, hogy két szólamban el füttyül magával! Ja és az ébresztőként felhangzó dallammal is. Katasztrófa madár!!!!
A következő börzéig kell csak kibírni, ott odaadjuk az új gazdájának (remélem)
Ebben a hónapban már két hétvégén is voltunk az állatokkal óvodában, iskolában állatsimogató gyanánt. A gyerekek nagyon élvezték! Az állatok is jól bírták, bár Bogyó kezd egyre szétesettebb lenni, ezt a vemhességére fogom. Már néha, ha jól figyelek lehet látni ahogy a kicsik rugdalóznak benne. A fiatal kis kecskét is bedobtuk, jól sikerült! Elég szelíd ahhoz, hogy lassan átvegye Bogyó helyét. Már nem sokat akarom mozgatni a kismamát, félek ártani fog neki. Ja és a kocsiban már nem férünk el ott, ahol azelőtt kényelmesen elvoltunk ketten bogyóval. A fiú nyuszi is nagyot alakított! Letettem a padra és egész nap ott maradt, meg sem mozdul. A gyerekek húzogatták a fülét, nyomkodták a szemét, de meg sem rezzent. Valaki meg is kérdezte Petit: -Mit csináltunk a nyúllal, hogy meg sem mozdul? Erre Peti: – Odacsavaroztuk!
Ennyire szelíd lett a nyuszi is.
Holnapra csinálok, és válogatok össze pár képet az állatokról, és az állat simogatáskoról. Addig is várom a javaslatokat!